egy sor hét lábnyomok tett egy tó mintegy 120.000 évvel ezelőtt már üdvözölték, mint a legkorábbi bizonyíték a modern emberek az arab – félszigeten-a felfedezés szakértők szerint fényt deríthetnek a terjedését fajunk ki Afrikából.
az út, amelyen a Homo sapiens elterjedt a világon, tele volt fordulatokkal. Genetikai vizsgálatok azt sugallják, hogy csak 60 000 évvel ezelőtt, hogy a migráció a modern emberek ki Afrika vezetett sikeres terjedését Európában.
azonban felmerült, hogy egy Görögországban talált, több mint 200 000 évvel ezelőtti hiányos koponya a mi fajunkból származik, míg egy 180 000 éves Homo sapiens állkapocscsontot korábban Izraelben fedeztek fel.
egy 88 000 éves ujjcsont Arábiában történt korábbi felfedezése több korai hullámra is rámutatott Afrikából – a szakértők szerint a kövület és a közeli kőeszközök azt mutatták, hogy a Homo sapiens kelet felé, Izraelen túl, jóval korábban indult, mint azt korábban gondolták.
most a hét lábnyom felfedezése az Arab-félsziget északi részén, a modern Szaúd-Arábiában, ezt a felfedezést kelet felé tolja még tovább az időben.
“Ez a történet a Homo sapiens terjeszkedéséről szól Arábia szívében egy korai időpontban” -mondta Michael Petraglia, a Max Planck Institute for the Science of Human History, a kutatás társszerzője. “Ez nem a part menti vándorlások története, amely a feltételezett útvonal volt .”
A Science Advances folyóiratban egy nemzetközi kutatócsoport beszámol arról, hogyan találták meg a lábnyomokat a Nefund-sivatagban egy ősi tólerakódásban, a nyomatok feletti és alatti üledék kormeghatározásával, amely szerint 112 000 és 121 000 év közötti. A négy nyomat mérete és távolsága azt sugallja, hogy legalább két személy készítette őket.
a csapat azzal érvel, hogy a nyomatok mérete, az akkori Neandervölgyiekre vonatkozó bizonyítékok hiánya a környéken, valamint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a Homo sapiens Arábiában volt majdnem 90 000 évvel ezelőtt, arra utalnak, hogy a benyomásokat valószínűleg a modern emberek készítették.a csapat rengeteg állatlenyomatot is talált a helyszínen, beleértve az ősi elefántok és tevék nyomait is – de az állati csontok nem mutatták a mészárlás jeleit, és nem találtak kőeszközöket. Együtt, a kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a párt csak egy rövid megállót tett a tónál.”abban az időben, amikor az emberek ezen a tájon mozogtak, a terület nem lett volna hiperszáraz”-mondta Richard Clark-Wilson, a londoni Royal Holloway Egyetem kutatásának társszerzője. Ehelyett azt mondta, abban az időben – és a múltban számos más időszakban – egy füves szavanna lett volna, víztestekkel, lehetőséget kínálva az emberi vándorlásra. “Az emberi mozgások és az állatok mozgása általában összefügg az édesvíz elérhetőségével” – mondta.
míg a tó mellett sétáló emberek nyomot hagytak a történelemben, sorsuk ismeretlen marad.”úgy tűnik, hogy az emberek többször szétszóródtak Arábiában a párásabb időszakokban, amikor a régiót kiterjedt gyepek, tavak és folyók jellemezték” – mondta Mathew Stewart, a Max Planck kémiai Ökológiai Intézet munkatársa. “A közbenső időszakokban, amikor a sivatagok visszatértek, azt gyanítjuk, hogy az emberek vagy kihaltak, vagy kedvezőbb helyekre vonultak vissza.”Dr. Matthew Pope, a University College London ősi emberek szakértője, aki nem vett részt a munkában, üdvözölte az eredményeket. “A lábnyomok annyira hihetetlenül felidézőek – ragyogóak az időbeli korlátok feloldására” – mondta.
míg Pope azt mondta, hogy nem lehet következtetni sok részletet a párt a nyomatok, azt mondta, a munka hozzá egy változó nézet Arábiában kapcsolatban a mozgás Homo sapiens ki Afrika.”This is a landscape that is productive, this is a landscape that can sustain human populations, so can provide a landscape for dispersal to happen,” he said.
{{topLeft}}
{{bottomLeft}}
{{topRight}}
{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{/paragraph}}{{highlightedText}}

- evolúció
- Megosztás a Facebook-on
- Megosztás a Pinteresten
- Megosztás Onat
Leave a Reply